A babaúszás
Ez a fajta úszás nem arról szól, hogy a babák megtanuljanak úszni, de nem is arról hogy csak pancsikáljanak, hanem ennél sokkal többről van szó. A babúszás célja elsősorban a vízben való mozgásfejlesztés. Itt a babák ösztöneik segítségével mozognak, felidézve a nyugodt és biztonságos magzati állapot emlékeit. A merülés nagyon fontos a kisbabák számára, hiszen felidézhetjük a magzati állapotot és feldolgozhatjuk a megszületés miatti traumát. A légzés reflexszerű kihagyása egy veleszületett reflex, amelynek az a lényege, hogy ha a babák vizet éreznek az arcukon, a külső légutakban, akkor azonnal bezárják a hangrésüket, szájukat, orrukon levegőt fújnak ki. Ez megakadályozza, hogy vizet nyeljen a gyermek és az egészségre káros hatások is elkerülhetők. De a leírt reflex 6-8 hónap után nem váltható ki többé. Ugyanakkor szeretném azt is elmondani, hogy nem célunk búvár babákat képezni és nem az a foglalkozásunk fő szempontja, hogy egész órán víz alatt legyen a gyermek, hanem mindinkább egy egészséges, úszni szerető és boldog emberke nevelése.
Mivel a baba fejlődésének e szakaszában a szárazföldön még nem képes a gravitáció ellenében ilyen jól mozogni, ezért a víz egy ideális közeg számára, ahol a szinte teljes súlytalanságban könnyedén mozoghat. Ez nagyon fontos, hiszen az idegrendszer a mozgás által fejlődik a legjobban.
A rendszeres sportnak köszönhetően ellenállóbbá válik a szervezet a betegségekkel szemben, az állandó tevékenység pedig kötelességtudatra nevel, ami meghatározó lehet majd a későbbiekben.
A babúszással megelőzhetjük a később kialakulható betegségeket, amelyek a szárazföldön gyakran nem tapasztalhatóak, mint például a gerincferdülés, légzőszervi megbetegedések, stb.
A közös foglalkozások, dalok, mondókák rendkívüli módon fejlesztik a kommunikációs és szociális készségeiket és segítik majd őket a beilleszkedésnél, egy új környezethez való alkalmazkodásnál.
A játékok során eggyé kovácsolódik a család, sok boldog pillanatot élnek át együtt, és sok nehézséggel birkóznak meg közösen.